SZÖRP RICE – Meglepetések helyett
Péter még mindig ébren van.
Pedig már elmúlt negyed tíz.
Pedig már háromnegyed órája lefeküdt.
Már megint nem alszik. Az új telefonnal matat valamit.
Talán meg kellett volna néznem alaposabban, milyen programok vannak rajta, amitől így elkaphatja a szenvedély. Hiába álmos, mégis a képernyőt nyomkodja. Úgy aztán meg tényleg ki tud aludni, ha közben képernyőt nyomkod?
Nagy elszántsággal lépek oda hozzá. Azzal a szilárd és megingathatatlan elhatározással, hogy bármit csinál is, most aztán már elkérem tőle a telefont és alvás.
Épp veszem a beszédlevegőt, épp nyitom a szám, amikor felpillant és odafordítja felém a képernyőt:
– Nézd, anya!
A telefonon a jegyzettömb van megnyitva. Rajta a következő szöveg:
A madár repül – úszik a hal –
mindennek oka van,
s mindennek rendje van.
Az élet egy nagy kerék,
forog s forog, soha meg nem áll.
Minden s mindenki tudja,
tudja, mi a dolga.
A madár repül – úszik a hal.
– Ez nagyon jó – mondom kissé elbizonytalanodva. – Honnan van?
– Most írtam – feleli ásítva, és a takarót magára húzva hozzáteszi:
– Felteheted a blogra, ha akarod.
Hát persze, hogy akarom!
