HÁT(TÉR)KÉP – Amit szem előtt vesztünk, de ott van a hátunk mögött
Tanulságos történet a Dietiné.
A kísérletvezető így mesélte:
„Amerikai tudósok fejlesztették ki, hat évi megfeszített munkával, kiválóan gyógyítja az evészavarokat, fogyasztó hatása a heti két kilót is elérheti, ha betartják a mellékelt étrendet. Önök, a kiválasztottak, a magyarországi törzskönyvezési eljárás során két hónapig ingyen kapják a Dietint…”
A kísérleti személyeket lenyűgözte a Dietin csodás hatása. Amikor eltelt a két hónap, minden módon igyekeztek szerezni belőle. Felajánlották, hogy kifizetik, érdeklődtek, hogyan rendelhetnek Amerikából, kacsintgatva mondták, bármit megtesznek érte.
A kísérletvezető nagy szorultságában végre kibökte, hogy a Dietin nem valódi gyógyszer. Placebo. Nincs benne semmiféle hatóanyag. Hatását azzal érte el, hogy hittek benne és ezért maradéktalanul betartották a használati utasítást.
A résztvevőknek mégis volt némi igaza abban, hogy meg akarták verni a kísérletvezetőt. A Dietin ugyanis örökre és végérvényesen elvette tőlük azt a lehetőséget, hogy drága szerektől várjanak változást. Sivár csalódás ez mindazok számára, akik úgy érzik, már mindent megtettek. Kocogtak, diétáztak és megvettek minden csodaszert.
A Dietin története jól rámutat arra, hogy a fogyás elsősorban lelki kérdés. Kiváltó okait kell feltárni, meg kell találni az egyéni megoldást, ami segít abban, hogy a túlsúlyos ember kevesebb kalóriát vegyen magához, mint amennyit használ. Ehhez persze nem kell díványra fektetni és dédanyja fogantatásától felgombolyítani az életét. Többnyire néhány rossz beidegződésről van szó.
Ákos például amúgy normális étrenden volt, de az évek során mégis felszedett húsz kilót. Pedig még üdítőt sem ivott! Már a második találkozáskor rájöttünk a hiba okára. Délután már bezár a munkahelyi büfé, ahol szódát szokott inni. Hazafelé menet nagyon szomjas, de máshol, idegen kocsmában, cukrászdában röstell vizet kérni. Inkább eszik egy fagyit, télen egy Tátra csúcsot, azzal oltja szomját. A száj nyálkahártya égését ugyanis egyaránt csillapítja a nulla kalóriát tartalmazó csapvíz és az ezerötszáz kalóriás fagyi- vagy sütiadagban lévő zsír. Így jutott Ákos évek alatt heti öt napon át 7.500 kcal energiatöbblethez, ami nagyjából 1 kg testzsírt jelent. Ezt jól ki tudta váltani: most egy kis flaska vizet hord magával. Néhány hasonló apró, de jól célzott trükk segítségével fél év alatt megszabadult az évek alatt rárakódott feleslegtől is, akárcsak Edit, aki esténként számítóképes játék közben fél kézzel az egeret hajkurászta, másik kezével sósmogyoróval tette magát rágcsálóvá.
És természetesen vannak olyanok is, akiknek nagyon komoly okuk van arra, hogy hájba burkolózzanak. Nekik jobban megéri cipelni harminc-negyven kilós feleslegüket, mint megszabadulni a sokkal súlyosabb lelki okoktól.
Velük azt tudjuk tenni, hogy rájuk adjuk a tíz kilós mellényt, megkérjük, tegyenek benne néhány lépést, azután elmondjuk, hogy ennek három-négyszeresét cipelik feleslegesen.
Van, akinél bevilágító erejű ez a felismerés és változtat életén.
Van, aki elsiklik a Dietin történetén és várja a következő csodaszert. Rajta mi sem tudunk segíteni.
Gondoljunk csak bele abba, milyen nagyszerű dolog az Amazonas őserdejének legközepén félhold idején éjfélkor összefogdosott lufodys bogarak bal szárnyából készült kivonatból bevenni napi három cseppet! És mennyire segít ébren tartani reményünket a sok milliós reklámkampány! Vagy éppen a másodismerős terjesztő barátságos rábeszélése. Próbálja csak meg bárki kétségbe vonni a szer csodás hatását. Azonnal megjelenik a gyártók tekintélyes professzora, aki fehér köpenyben, laborban, kémcsövek között kimutatja a szerben a lufodysumot, aminek képlete egész estét betöltően hosszú és senki sem érti. És íme, a hatás. Akár heti öt kiló is! A kár csak az, hogy ugyanez a hatás akkor is jelentkezne, ha nem szednénk a drága szert, csak maradéktalanul betartanánk a használati utasítást. |
