TÖRTÉNETEK AZ ÉLETBŐL – Miként látják, akik nézik?
Talán hatékonyabb, mint az óriásplakátok.
Azt mondják, az embernek rossz a szaglása. Inkább az a helyzet, hogy kevésbé tudatosítja, mit érez, mint azt, amit lát. Kísérletileg igazolt tény például, hogy a párválasztásánál fontosabb a partner illata, mint a kinézete. Ennek az a biológiai oka, hogy illatunk immunrendszerük tükre. Minél eltérőbbek a partnerek, annál jobban tud majd védekezni az utódjuk.
A nagyvárosban zárt térben alkalmazott illatreklámok közül leginkább az aluljárókban, metró megállókban működő sütödék jeleskednek. A forró sütőlapra etilvanillint szórnak, ugyanazt az anyagot, amivel a "vaníliás" cukrot vagy az olcsóbb édességeket ízesítik. Mi magunk sem értjük, miért lassítjuk le sietős lépteinket. Hiszen a szagok nem tudatosulnak.
Nyílt tereken, sőt, autóból is érződik a gyorsétkezdék jellegzetes illata. Vagy szaga. Ahogy tetszik. Ők azt az adalékot párologtatják, ami a legtöbb leveskocka illatanyaga.
Nyíltabban vállalják a reklámot azok, akik füstölő pálcikát, illó olajokat párologtatnak.
Néha kétélű fegyver az illat: sok fűszer, citrusféle illata telítettség érzést kelt. Ez az érzés áttevődhet a gyomron kívüli területekre is. Márpedig a nagyváros éppen azáltal szerzi fogyasztóit, hogy összekuszálja érzéseiket és valamennyit a vásárlásra futtatja ki. A telítettségnek viszont visszatartó ereje van. Az ánizst és az eukaliptuszt inkább hagyjuk meg a bankoknak, ott jót tesz, ha az ügyfél jóllakott, mert félreteszi a pénzét.
Otthon éppen ezért jó, ha ánizs, eukaliptusz, szegfűszeg vagy éppen narancs illata száll. Elégedetté tesz.
